A készülékbiztosítások közül különböző fajtájú csomagok érhetőek el a havidíjas előfizetők részére a három nagy telefonszolgáltató cég közül kettőnél illetve különböző oldalak is kínálnak hasonló szolgáltatást. Sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy érdemes-e ilyet kötni, vagyis milyen értékhatárnál hasznos a megléte. Érvek és ellenérvek csatája, az állandó fix költség, avagy az egyszeri nagy kiadás összevetése. Baleset bárkivel történhet, de erre alapozzunk? Megpróbálok segíteni.

Miért hasznos a biztosítás?

Előre nem kalkulálható esemény, azaz véletlenszerű károsodás, rongálás, lopás bekövetkeztében kártalanítja az előfizetőt – különböző feltételek szerint – ami által komoly kiadásától/veszteségétől mentesítheti a tulajt. A csomagok két kategória bonthatóak, az egyiknél a készülékben keletkezik hiba/károsodás, amely nem a garanciális feltételek alá tartozik, a másik csoport épül az előbbire, azaz csak kiegészül azzal, hogy az eltulajdonítás ellen is véd. Törés, folyadék és lopás három párosa, amiktől minden tulaj félhet és költséges kiadásokat jelenthet, ezek ellen nyújt biztonságot a biztosítás.

Mikor éri meg?

A biztosításnak van egy havidíja és rengeteg feltétele illetve káresemény vagy lopás után önrész is szükségeltetik. A havidíj és önrész mértéke a készülék újkori állapota szerinti kiskereskedelmi (eladási) ára a mértékadó, általában különböző sávos megoldásokkal kínálják a különböző verziókat. Készülék válogatja, hogy mikor éri meg és persze a felhasználó/vásárló igényei és felhasználása sem elhanyagolható.

A Telekom kínálatát vizsgáltam és a sávos elosztásból az első két kategóriával most nem foglalkoznék mivel elég egyénspecifikus. Az öt kategóriából tehát a maradék hárommal fogok foglalkozni.

Készülékár [Ft]

Legolcsóbb csomag [Ft/hó]

Legdrágább csomag [Ft/hó]

  80 001 - 130 000

1190

2090

130 001 - 180 000

1790

3190

180 001 - 350 000

2190

3790

 

Mindenkinek a készülék vásárlását követő 60. napig van lehetősége valamelyik csomag megkötésére, és utána már nem módosítható. Lemondásra bármikor lehetőség van, de értelemszerűen az előzőből kiindulva utána már újat az adott készülékre nem köthető. A biztosítás díjának nemfizetése, tartozás vagy szolgáltató váltás (esetleg kártyás kondícióra váltás) esetében értelemszerűen megszűnik a szolgáltatás.

Érdemes 24 hónappal számolni, mivel többségében egy készülék ennyi időt tölt egy felhasználónál (a felső kategóriánál 36 hónap a reális) és az értékcsökkenés is ennyi ideig indokolja a biztosítás meglétét. Maximum 5 évre köthető.

Érdemes megvizsgálni, hogy egy esetleges kár vagy lopás esetében (kategóriától függően), az eredeti készülékárhoz képest a „bekerülés” és az önerő milyen százalékos arányt képvisel.

A százalékos megjelenítésem szélsőséges, hiszen a végletekkel számol, de jól kivehető, hogy 80.001 FT és 130.000 Ft közötti tartományba eső készüléknél a két éven túl kötött biztosítás felesleges lehet, hiszen értékromlással és a tudásveszteséggel is számolni kell. A drágább kategória 36 hónapos biztosítása még kigazdálkodható lehet, és egyfajta biztonságot nyújt.

A lehetőség, amellyel a költséges beruházásunkat biztosíthatjuk egy remek megoldás, de érdemes kalkulálni a kiadások és a biztosítás által nyújtott szolgáltatással egybevéve. Az autóknál ismert casco-hoz hasonlíthatnám a legjobban ezt a fajta szolgáltatást. Akik hitelre vásárolnak majdhogynem kötelező jelleggel ajánlom a lopásbiztosítással egybekötött változatot, mivel ezzel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Az árakat a Telekom nyilvánosan elérhető kínálatából vettem (részletesen ITT olvasható).

/A bejegyzésben szereplők a teljesség igénye nélkül értendőek. Egy általános és felszínes bemutatása a készülékbiztosításoknak. A blog és a cikk írója nem vállal felelősséget az esetlegesen felmerülő károkért./

Remélem tudtam segíteni!

Tetszett a bejegyzés?

Csatlakozz a kütyü tesztek blog facebook közösségéhez!